Megérkezett a nyár - olvashatjuk lépten-nyomon. Az már nyilván csak részletkérdés, hogy kinézek az ablakon és mintha dézsából öntenék! Annyit leszögezhetünk, hogy ezekben a nyári hónapokban mindenkinél előkerül a fényképező a sublót mélyéről, hiszen nem telhet el úgy nyaralás, hogy ne örökítettük volna meg a kis családot - legalább ezerszer. Ha téged is a bűvkörébe tud keríteni egy gyönyörű fénykép, egy művészi alkotás, ajánlom figyelmedbe a Mai Manó Ház blogját, ahol igazi csemegékkel ismerkedhetsz meg te is nap, mint nap.    

A Magyar Fotográfusok Házának otthont adó épület nevét egy Mai Manó nevű fotográfusról kapta. Ki volt ő?

Mai Manó (1855-1917) császári és királyi udvari fényképész, szakíró, a maga korában a gyermekfényképezés egyik legjobb hazai képviselője volt. Alapítója és főszerkesztője A Fény című fotográfiai szaklapnak, melynek cikkeiből Lapozó rovatunkban mutattunk be már jónéhányat, sőt a blogunk első bejegyzése is Mai Manó: A fényképészetről című írása volt. Az Európában mára egyedülálló műterem- és lakóházat 1894-re építtette fel a Nagymező utca 20-ban, ahol egészen haláláig dolgozott. Az épület rekonstrukciója 1996-ban kezdődött el Kolta Magdolna, Bánkuti András és Kincses Károly munkájának köszönhetően és a Mai Manó Ház azóta újra a fotográfia szolgálatába állt.

Részt vesztek a múzeumok éjszakáján? Milyen programmal készültetek?

Természetesen. Minden évben részt veszünk ezen a remek programsorozaton, így idén sem hagytuk ki azt a lehetőséget, hogy minél több ember megismerhesse a Mai Manó Házat.  Éltek is vele sokan, hiszen a fotográfia szerencsére egyre népszerűbb az emberek körében. A visszajelzések alapján minden évben az egyik legkedveltebb programunk a Mai Manó Ház túra; a műteremház bemutatása, ahol a résztvevők szakképzett idegenvezető segítségével járhatják be a hétköznapokon a látogatók elől elzárt területeket. Emellett az egyedülálló Napfényműtermünkben fotográfiai témájú filmeket vetítettünk és a Ház aktuális kiállításaihoz érdekes, izgalmas tárlatvezetéseket tartottunk.

Egyedül írod és szerkeszted a blogot?

Igen, teljesen egyedül írom és szerkesztem a Mai Manó Ház blogját.  

A Mai Manó Házban dolgozol?

Igen, idén márciusban volt tizenegy éve, hogy a Mai Manó Ház III. emeletén működő Pécsi József Fotográfiai Szakkönyvtár vezetője lettem. Annak a gyűjteménynek, mely jelenleg Közép-Európa legnagyobb fotográfiai témájú könyvállományát tudhatja magáénak. A több mint 3500 olvasónk közel 15.000 fotóalbumot és fotográfiai magazint lapozgathat át, melyeknek helyben tanulmányozása - és a beiratkozás is - teljesen ingyenes. Emellett én szervezem a Mai Manó Ház Képíró-képolvasó hétvégéit, ahol neves művészektől különféle fotográfiai eljárásokat sajátíthatnak el az érdeklődők.

Sok állandó olvasód van? Mennyire jellemző, hogy valaki a blog hatására menjen el megnézni egy kiállítást?

Szerencsére rengetegen olvasnak minket. A naponta frissülő, hamarosan második születésnapját ünneplő blogunk látogatottsága folyamatosan növekszik, az indulás óta már több mint 2,500.000 oldalletöltést regisztráltunk. Az elmúlt hónapban léptük át először a havi 200.000 oldalletöltést, de már az is biztos, hogy júniusban is efölött lesz majd ez a mutató.

Sokan érkeznek a blog posztjainak hatására a Mai Manó Ház könyvesboltjába és kiállítótereibe, de volt már példa arra is, hogy olyan anyagokat keressenek, amik nem mint kiállításunk, hanem mint érdekes fotós téma kerültek bemutatásra blogunkon. Ilyen volt például a Japán sztereófényképekről szóló bejegyzésünk, amit nagyon sokan szerettek volna falainkon is megnézni.  Ezt elkerülendő, azóta a blog jobb oldali sávjában jelezzük a Mai Manó Ház aktuális kiállításait.

De hogy egy másik példát is említsek a blog erejéről, Vivian Maier a fényképező dadus bejegyzésünk akkora sikert ért el tavaly februárban és annyi pozitív visszajelzést kaptunk, hogy nem volt kérdés, ezt az anyagot el kell hoznunk és be kell mutatnunk a Mai Manó Házban is. A döntésünket siker koronázta, hiszen a tavaly szeptemberben nyíló kiállításunk a Ház történetének egyik legnépszerűbb anyaga volt, valamint az év végi  best of listákon is előkelő helyet kapott ez a nagyszerű, egy különleges  fotográfus kalandos történetű hagyatékát Európában először bemutató tárlat.

A blogon milyen tematika alapján kerülnek bemutatásra a művészek? Mekkora számban találkozhatunk a Magyar Fotográfusok Háza gyűjteményének részét képező alkotásokkal?

A Háznak nincs saját gyűjteménye, így az Időutazás rovatunkban korábbi, a Házban látható kiállítások alkotói és munkái kerülnek újra bemutatásra. A tavalyi közönségszavazáson Goldenblog díjat nyert oldalunkon a legfontosabb rovataink a blog fejlécében külön menüpontot kaptak: az egyik kedvencem a Kép-párok rovat szerkesztése, ahol híres fényképészek hasonló témában készült vagy éppen egymásra reflektáló képeit mutatjuk be. Az Elsők rovat a fotótörténelem "elsőit" hivatott ismertetni, míg a Variációk különböző fotóművészek képei segítségével jár körbe egy-egy témát. A Lapozóban fényképezéssel kapcsolatos régebbi írásokat, cikkeket mutatunk be, ahol régi újságok, fotós szaklapok hírei közül válogatunk. Aztán ott van még a Fotó-kalendárium, amelyből megtudhatjuk, hogy egy adott napon milyen híres, fotográfiához köthető esemény történt. Híres fotósok portréit, önarcképeit a Fotós önarcképek rovatban találjuk. A Fotós könyvekre kattintva a Ház könyvesboltjának vagy a szakkönyvtárának híres darabjairól, újdonságairól olvashatunk. A Fotótörténet rovatban Tőry Klára A fényképezés nagy alkotói című könyvének online változata érhető el, ahol megismerhetjük az archaikus eljárásokat és a fényképészet első száz évét. Valamit minden héten bemutatjuk a Hét fotóját is, melyet az a kép nyer el, amely a Mai Manó Ház facebook oldalán futó Nap fotója sorozatban az előző héten a legjobban tetszett a látogatóinknak.

Te is foglalkozol fényképezéssel?

Nem, úgy nem. Én is fotózom, mint sokan mások, de semmilyen késztetést nem érzek arra, hogy ezek a képek kiállításokon jelenjenek meg. Én a fényképezőgépet kizárólag saját életem és szűkebb környezetem dokumentálására használom, így a képeim szerkesztésénél a harmadolási szabály és az esztétika nem elsődleges szempont.

Lehet valaki úgy a fotográfia szakértője, hogy ő maga nem űzi ezt a mesterséget?

Szerintem lehet, és abban is biztos vagyok, hogy nem csak az tud zseniális fotókat készíteni, aki ezt iskolában tanulta.

Mi a véleményed a retusálásról? Egy tudatosan megszerkesztett, photoshoppal szétkorrektúrázott fénykép is lehet művészeti alkotás?

A retusálás nem ördögtől való, mégis talán ez az egyik legvitatottabb téma a fotóművészet esztétikai megítélésében. Nemrég blogunkon mutattuk be a világ legdrágább fotóját, melyért egy aukción közel egymilliárd forintot fizettek, ám a kép digitálisan módosított és ez a szakértők, valamint a vásárló szerint mégsem vont le semmit a fotó értékéből. De nemrég indult útjára egy nagyon érdekes vándorkiállítás Amerikában, mely az ú.n. Photoshop előtti korszak manipulált fotóit mutatja be. Ezeket a mára világhírűvé vált fotókat nem digitálisan, hanem még a sötétkamrában módosították az egyetemes fotóművészet jeles alkotói és ezek a műalkotások a legnevesebb galériák és múzeumok gyűjteményeiben találhatók meg. Tehát a válaszom igen, lehet műalkotás, de a manipulálás mértékétől függően tudni kell a helyén kezelni ezt a kérdést, éppen ezért számomra összehasonlíthatatlan egy André Kertész és egy Andreas Gursky kép.

Neked ki a kedvenc fotósod?

Ezt sokan és sokszor kérdezik tőlem, mégis minden alkalommal nehéz erre válaszolni. Rengeteg fotót láttam már az elmúlt években, így az ingerküszöböm is ennek megfelelően lett kalibrálva. Inkább fotósorozatokban gondolkodok, mint fotóművészekben. De ha mindenáron neveket szeretnél hallani, akkor Dezső Tamás, Vető János vagy éppen Szabó Judit munkáit nagyon kedvelem, de saját gyűjteményemben Arthur Tress fotóalbumai vannak az első helyen, az ő szürreális képeit zseniálisnak tartom, sorozataiból szívesen látnék a falamon néhány képet.