"Ha már egy idióta észreveszi magát, akkor elérte a célját a blog" - írta az autózz! blog első posztjában tavaly nyáron SilentSound. Azóta többszáz bejegyzés és rengeteg komment született különböző idiótákról a közlekedésben aktívan résztvevő autósok, motorosok, kerékpárosok részvételével. Kisikasa és SilentSound válaszol. 

Tudja-e rólad a környezeted, hogy blogolsz? Mit szólnának a szüleid/családod/ ha kiderülne?

Kisikasa: Tudják és nem szólnak semmit.

SilentSound: A barátaim tudják, többségüknek tetszik is, rendszeresen olvassák. A szüleim - többek közt koruknál fogva is - nem kifejezetten informatikai beállítottságúak, ők annyit tudnak, hogy van valami autós dolgom a zinternetten, amit nagyon sokan olvasnak minden nap. Kisikasával meg egy fedél alatt élek, azt hiszem, már ő is sejti, hogy blogolok...

A legcikibb dolog valakitől megkérdezni, hogy miért lett a nicked az, ami. Tehát miért?

Kisikasa: Szerintem esetemben nem is firtatni "ciki" a név eredetét, hanem úgy egyáltalán... Egyébként egy plüssállatnak van hozzá némi köze, a többit a fantáziátokra bízom.

SilentSound: Nagyjából nyolc éve döntöttem úgy, hogy lecserélem a roppant fantáziadús, vezetéknév és keresztnév elejéből alkotott nicknevemet. Valami olyat akartam, ami jellemző rám, önmagával is ellentétes és még jó hangzása is van. Ez lett belőle.

A második legkínosabb a blog nevét firtatni. Nos?

Kisikasa: Ebben a kérdésben Silent az illetékes, ugyanis a blog születésekor még nem voltam jelen.

SilentSound: Szeretek vezetni, imádom az autókat, a téma műszaki részéhez viszont nem tudok sokat hozzászagolni, meg amúgy is van rengeteg autóbuzi blog. Olyan viszont nem volt, ami az autós közlekedés mindennapjaival és annak problémáival foglalkozik. Az túl hosszú név lett volna, hogy azautoskozlekedesmindennapjaiesproblemai.blog.hu, ezért lett inkább "autózz!". Rövid, tömör, lényegretörő, megjegyezhető.

Mi volt a legfurcsább hely, ahol életedben posztot írtál?

Kisikasa: Nálam inkább a "hogyan" érdekes és nem a "hol". Egyébként leginkább kanapén, kakaózás, filmnézés, olvasás és ki tudja még mi minden közben, de 100%-osan odakoncentrálva.

SilentSound: Itt most biztosan jól mutatna, ha azt írnám, hogy a szaharában egy pickup platóján, miközben kétszázzal száguldunk át egy aknamezőn, de sajnos ki kell hogy ábrándítsak mindenkit, nem szoktam extrém helyszíneket blogolni, legtöbbször otthonról vagy az irodából koptatom a blog.hu szerkesztőfelületét. Ha máshol vagyok, kikapcsolt állapotban sem akarok számítógépet látni a közelemben.

Mennyit kerestél eddig blogolással (munka/hirdetés) és mennyi volt a kiadás?

Kisikasa: Részemről egy petákot sem. Kiadás? Az áram amit a laptop töltője fogyaszt.

SilentSound: Egy hobbinál a kiadásokat jobb nem számolni, mert gyorsan kiábrándulhatsz belőle, főleg, ha belegondolsz, hogy a napod hány százalékában foglalkozol a blogoddal. Ami a bevételt illeti, minimális aprópénz már esett be hirdetésből, de messze van ez attól, hogy egyáltalán meg lehessen élni belőle, arról álmodni sem merek, hogy néhány tengerentúli bloggerhez hasonlatosan dollármilliomos legyek belőle. Kicsit kevesebben beszélik a magyar nyelvet, mint az angolt. Ellenben annak nagyon örülök, hogy voltak, akik gyakorlatilag kérés nélkül támogatták a mindenféle játékainkat, pályázatunkat fedélzeti kamerával, autós navigációval, autóhifi fejegységgel és sok más ajándékkal, amiket azóta az olvasóink használnak remélhetőleg nagy örömmel. Jó ötletnek tartanék viszont egy olyan megoldást az index.hu részéről, hogy lehetőséget biztosítsanak általuk szervezett hirdetések elhelyezésére a blogokon, aztán pedig lehet osztozni és mindenki örül, a bevételből meg lehet pólót nyomni, újabb pályázatokra nyereményt vásárolni, zebrát festeni, vagy öncélúan venni egy új notebookot, hogy tudjunk furcsa helyeken blogolni.

Mi volt a legdurvább kommented és miért kaptad?

Kisikasa: Gyakran megesik, hogy az újonnan a blogra tévedők kihagyják a bevezetőt, vagy felületesen olvassák, így aztán az aktuális szerkesztőt kezdik el mindenféle jelzővel illetni. Nos így lettem én egyszer "béna f*sz", ami már csak azért is érdekes, mert lány vagyok.

SilentSound: Igyekszem kerülni a konfliktust, néha viszont heves viták alakulnak ki, arc nélkül persze sokan mernek keménykedni. Persze a júliusi találkozónkon pont a legnagyszájúbb kommenetlők nem voltak ott, valahogy épp nem értek rá. Sok olyan ember van, akinek adok a véleményére, közülük sokat a blog által ismertem meg, a céltalan fröcsögés, szidalmazás, gyalázkodás lepattog rólam, ha mindent magamra vennék, már idegroncs lennék. Emellett meg kell említenem, hogy sokkal több pozitív visszajelzést kapunk, mint negatívat, az ilyesmi pedig sosem unalmas, mindig jól esik.

Három kedvenc magyar/külföldi nyelvu blogod?

Kisikasa: Igazából jobban szeretem a könyveket. Valahogy nekem jobb érzés kézbefogni és lapozgatni, mint a monitort bámulni. Kedvenceim: Márai, Rejtő és Örkény írásai (bár ők nem bloggerek).

SilentSound: Külföldi blogokra nagyritkán tévedek csak, magyarok közül viszont kevés a három hely a kedvencek felsorolásához. Ha mindenképpen dobogósokat kell választanom, akkor a Tékozló Homár, a BKV Figyelő és Tóta W. Árpád blogja.

Ha egy nap külföldi bloggerré változva ébrednél az ágyban, ki szeretnél lenni?

Kisikasa: Nincsenek ilyen vágyaim. A blogolást nem valamiféle felsőbbrendű dolognak élem meg és nem tudom milyen egy igazi blogger. Részemről a cél, hogy a mára kialakult közlekedési helyzetet kicsit jobbá tegyük, ráébresszük az embereket, hogy rajtuk múlik.

SilentSound: Nagyon megijednék, hogy nem úgy nézek ki, mint előző este lefekvés előtt. Komolyra fordítva a szót, sosem leszek elégedett magammal, de nem szeretnék másvalaki lenni.

Mit dolgozol, amikor nem blogolsz?

Kisikasa: Épp állást keresek, ha tud valaki valami jól fizető munkát az szóljon, hogy én lehessek az első blogger, aki a blognak köszönhetően szerzett állást. De az sem lenne baj, ha nem én lennék az első.

SilentSound: Egy webfejlesztéssel foglalkozó cég ügyvezetője vagyok és feltett szándékom, hogy egyszer csináljunk a mostani csúnya autózz!blogból egy szépet, de mindenki ismeri a suszternek és az ő cipőjének az esetét.

Mit vásároltál magadnak utoljára? (Élelmiszert nem számítva.)

Kisikasa: Arcradírt.

SilentSound: Fogkrémet. Gondoltam, ezt is ki kéne már próbálni egyszer, annyian ajánlották, de soha többé, csípi a nyelvemet!

Szexeltél-e a blognak köszönhetoen, bloggerel, olvasóval, bárkivel?

Kisikasa: Blogerrel igen, de nem a blognak köszönhetően.

SilentSound: Reménykedtem benne, hogy mire elér ez a megtisztelő cím, hogy társzerkesztőmmel egyetemben a hét bloggerei leszünk, kikopik ez a kérdés, mert szerintem gázabb, mint a nickneves és a blogneves kérdés együttvéve. (mi pedig továbbra is hiszünk benne, mert meggyőződésünk, hogy több lehet az igen, mint a nem és egyszer valaki bevallja végre. a szerk.) Egyébként szexeltem már bloggerrel, de minden bizonnyal nem a blognak köszönhetően. Kettőnk válaszából a többit találjátok ki...

Lett valamelyik posztnak valami utóélete? Okozott valamiben maradandó változást, amire esetleg büszkék vagytok?

SilentSound: Volt már olyan poszt, ahol a kommentelők közös erővel kinyomozták, hogy ki lehetett a tettes, olyan is volt nem egy esetben, ahol valamelyik vétkes szereplő felismerte magát a történetben és hol kommentben, hol levélben reagált az őt ért vádakra. Készülök közzétenni hamarosan egy ilyen levelet, érdekes és tanulságos lesz. Egy csapásra maradandó változást nehéz lenne elérnünk még ekkora nyilvánosság mellett is, de büszke vagyok például arra, hogy a közösség együtt agyal az érdekes közlekedési helyzeteken, amik tényleg nem mindig egyértelműek. Nem rossz módja ez a KRESZ ismeretek felfrissítésének, fontos dolog ez a túléléshez. Meg ahhoz is, hogy ne menjen rá a gatyánk is bírságfizetésre.

Autóval jártok? Ha igen, milyennel és mennyit?

Kisikasa: Tavaly szinte állandóan úton voltam ( Budapest- Győr- Rust (Ausztria) háromszögön köröztem), ősztől kevesebb szükségem van az autómra, ami egyébként egy sötétzöld régi Suzuki Swift, így én is beletartozom a sztereotíp körbe, ami szerintem csupán a nagy számok törvénye alapján jött létre. De túlélem.

SilentSound: Nekem egy narancssárga 1.5-ös Swiftem van az újabbik fajtából, gyakorlatilag azzal megyek mindenhová, ami gyalog messze lenne. Évente 15 - 20 000 km-t vezetek, ennek nagyrészét Budapesten.

És hány büntetőpontnál jártok összesen?

Kisikasa: Nincs büntetőpontom és balesetem sem volt soha, bár a kocsi környezetbe olvadó színe miatt sokan próbáltak már a másvilágra küldeni. A legdurvább ilyen eset egy rögzítetlen létra miatt történt, ami majdnem berepült a szélvédőmön.

SilentSound: Szerencsére nem sikerült még begyűjtenem egyet sem, bízom benne, hogy ez így is fog maradni. Igyekszem szabályosan közlekedni és sokszor a hülyék helyett  is gondolkodni.

Lehet olyan hatása egy ilyen blognak, hogy felelősebb közlekedésre neveljen?

Kisikasa: Nagyon szeretném remélni, hogy igen, hiszen ez lenne a cél. De az, hogy az ember a hétköznapokon hogyan vezet, sokmindennek a függvénye: mennyire ideges épp az anyagi gondok miatt, kimerült-e, milyen érzelmi állapotban van stb. Szerintem ez mind-mind befolyásolja egy adott vezető közlekedésben való viselkedését. Ezért fontos a tolerancia. Persze ennek is megvannak a maga határai, úgyhogy aki úgy érzi nem képes felelősen vezetni, inkább ne üljön aznap autóba.

SilentSound: Mindenképpen ez az egyik fő célja a blognak. Nem ringatom magam persze illúziókban, aki hülye, feltehetőleg az is marad és csak egy nagy baleset fogja esetleg észhez téríteni, ha túléli. Akikben viszont ott van akár egy szemernyi szikrája is az értelemnek és felelősségtudatnak, az nagyon sokat tanulhat egyes történetekből. Önmagában viszont nem elég ehhez a blog, sokmindennek kell együtt lennie, hogy pozitív irányba mozduljon a morál.

Szerintetek mi a legkomolyabb probléma a hazai autósok vezetési stílusában?

Kisikasa: Részemről két komoly problémát látok. Az egyik az agresszív, a másik pedig a nemtörődöm viselkedés.

SilentSound: Nem lehet általánosítani, sokan vannak az idióta vadállat vezetők, de vannak szép számmal bizonytalan, szerencsétlenkedő vasárnapi sofőrök is. Nincsen univerzális gyógyszer, ami mindenkinél működik. Először alaposan át kell nyálaznia a törvényhozóknak a KRESZ-t és megreformálni azt, hogy életszerű legyen és egyértelmű. Azután pedig kell aki betartatja a szabályokat, mert mindig lesznek olyanok, akik csak ajánlásnak veszik. E téren van mit fejlődnie a rendőrségnek is.

Jövő héten salamont, a drogosok ügyvedje blog íróját faggatjuk. Kérdeznél tőle? Szeretnél neki mondani valamit? Írd meg nekünk!