érdekes. fontos. népszerű.

A hét bloggere

Én vagyok a Mikiegér, csak kicsit még rágyúrtam

"Tibor az újkori magyar polgár archetípusa. Ami különlegessé teszi az az, hogy munkáinak során sok emberrel kerül kapcsolatba, veleszületett nyitottságának, igazságérzetének, rendkívüli megfigyelőképességének köszönhetően hozzávetőleg 100 szociológus ismeretével rendelkezik." Mi mást is tehetnénk ehhez még hozzá. Igazságos Izom Tibor válaszolt kérdéseinkre.

Tudja-e rólad a környezeted, hogy blogolsz? Mit szólnának a szüleid, családod ha kiderülne?

Van aki tudja, az olvassa is. Családom addig nem szól semmit, amíg róluk nem mesélek. Pedig lenne mit.

A legcikibb dolog valakitől megkérdezni, hogy miért lett a nicked az, ami. Tehát miért?

Aki látott már, meg tudja a nevem az sejti. Rudi meg lehet az sem tudja mi az a nick, de majd rákérdezek.

A második legkínosabb a blog nevét firtatni. Nos?

El nem tudom képzelni.

Mi volt a legfurcsább hely, ahol életedben posztot írtál?

Az Erzsébet hídon a jobb külső sáv. Furcsa volt, mert én kizárólag a belsőkben közlekedem, akkor is ha van buszsáv.

Mennyit kerestél eddig blogolással (munka, hirdetés) és mennyi volt a kiadás?


Eddig még semmit, de várom az ajánlatokat. A hirdetés meg fasza dolog. Lehet annak, akit nem hajtanak el mindig azzal, hogy nem megfelelő a blogjának a nyelvezete. Úgyhogy csak pár sört, amiért szívességből kint van egy ismerősöm helye. A kiadás meg pár doboz xanax.

Mi volt a legdurvább kommented és miért kaptad?

Nehéz válogatni, általában a magyar nyelv éber őrei szokták kifogásolni a nagybetűk hiányát (na itt például figyelek rá, mert nem hazai pályán vagyok), aztán volt már aki kinézett a nickje mögül azt odakiabálta, hogy eltöri a kezemlábam. Az kurva durva volt, be is szartam. Levélben név szerint megszólítva azért finoman emlékeztettem az illetőt, hogy túl sok személyes adatot hagyott maga után a neten ahhoz, hogy névtelenül fenyegessen. Na nem azért, mintha be akarnék csöngetni hozzá az Ogrével, de azért erről hajlamosak megfeledkezni az emberek.

Három kedvenc magyar/külföldi nyelvű blogod?

Szlengblog, a modoros, meg a subba. Meg olvasok pár komolyabbat is, de azt úgysem nézik ki belőlem, úgyhogy nem zavarnék azzal össze senkit.

Ha egy nap külföldi bloggerré változva ébrednél az ágyban, ki szeretnél lenni?

Rob Patterson. Azt nem tudom blogol-e de most ő szúrja a Carmen Electrat. Egy bejegyzést írnék csak, miszerint mindenki le van baszva.

Mit dolgozol, amikor nem blogolsz?

Taxizom, portázom.

Mit vásároltál magadnak utoljára? (Élelmiszert nem számítva.)

Dévédén a Taxisöfőrt De Niroval.

Szexeltél-e a blognak köszönhetőn, bloggerel, olvasóval, bárkivel?

Még nem, de nem ártana. Mit gondolsz?

"Azt hiszem egy kellően stílusos és szellemes kérdés lenne hozzá az, hogy "Mi a jó kurva anyád van?" (Mert ugye írta, hogy erre senki nem fog udvariasan válaszolni, így kíváncsi vagyok, ő mit fog.") - Mainframe kérdése

Köszöni szépen, hogy érdeklődsz felőle, jól van. Épp kezdett már aggódni, mivel két hete nem jártál nála.

Gyorsan a bloghu egyik legújabb csillagává váltál, milyen érzés sztárnak lenni? Sejtetted, hogy ez lesz belőled? Esetleg épp ez volt a célod, a féktelen népszerűsködés?

Mióta megengedte a Szilvi meg az Évi hogy én is szívhassam a seggükről a kokaint egész jó. Amúgy ha van valami ami kurvára nem akartam lenni és most sem szeretnék az az hogy "sztár" legyek, abból már van itthon 9 millió és összesen nem érnek egy batyu faszt sem. Én legalább elviszlek ából bébe. Amúgy többek között meg egy utasomnak sztorizgattam mindig, aztán ő mondta h írjam már le ezeket, hátha lehet tanulni belőle azoknak is így utólag, akiknek otthon a gyerekszobában nem sikerült. Rudi meg nem tudom, hogy került a képbe, de emlékszem egy kurva nagy zsák pénzt adott egyszer (Rudi: idegösszeroppanásom volt, és terápiának javasolták az orvosok, hogy beszéljek az embereknek a gondjaimról. A TB fizette!)

Ugyanúgy, mint a szlengblog esetében, nálad is hamar megindult a találgatás, hogy ki lehetsz valójában. A taxizás és a portázás mellett nem írsz te valahol véletlenül?

Én vagyok a Mikiegér, csak kicsit még rágyúrtam. Ja, de a Tar Sándor is én voltam, sajnáltam is mikor elhunytam. Meg smseket is szoktam írni.

Mesélj kicsit a szerzőtársaidról, kik ők és honnan ismered őket? Szerepel a terveitekben esetleg egy író-olvasó találkozó?

Hát a Rudi van, ő egyedül, de néha nagy marha nem csodálom ha többnek nézik. Őt onnan ismertem, hogy övé az egyik pitstop. A találkozó hogyne szerepelne, minden héten van legalább kétszer, el is jön párezer ember, csak nem nagyon tudnak viselkedni rajta aztán mindig lefosnak meg hánynak mindent. Na most otthonra éppen ezért nem nagyon akarnám meghívni őket.

Legközelebb a Puruttya blog bloggerei válaszolnak kérdéseinkre. Kérdeznél tőlük? Szeretnél nekik mondani valamit? Írd meg nekünk!

Tetszett az interjú? Megosztom Facebookon