Egy Golden Blog győztes következik, a hírbehozó által írt Webisztán. "Blog, azoknak, akik a weben élnek, és már elfelejtették, hogy merre van Offlájnia."

Tudja-e rólad a környezeted, hogy blogolsz? Mit szólnának a szüleid, családod ha kiderülne?

A kollégák, szakmai ismerősök nyilván többségükben tudják. A családom nagyobb része is tisztában van vele, hogy blogolok. Különösebben nem téma. Írok, mint eddig. A formátum mellékes.

A legcikibb dolog valakitől megkérdezni, hogy miért lett a nicked az, ami. Tehát miért?

Évekkel ezelőtt kezdtem el írni egy blogot, aminek Hírbehozó volt a neve. Még csak álnevet sem akartam kiírni, úgyhogy végül nicknévnek is a blog nevét adtam meg. És ebből jött a HH rövidítés is.

A második legkínosabb a blog nevét firtatni. Nos?

Sztahanovval beszélgettünk arról 2006 elején, hogy meglévő blogjaink helyett indítani kéne egy közöset. Ehhez kerestünk nevet. Sok ötlet merült föl, végül a Webisztán mellett döntöttünk. Ebben a névben volt meg talán az a kettősség, amit jó üzenetnek gondoltunk: a webkultúra, ahogy a magyar ugarról látszik. Nagyon nagy megfontolás persze nem volt a névválasztás mögött. Egyszerűen csak ez volt az, ami mindkettőnknek tetszett.

Mi volt a legfurcsább hely, ahol életedben posztot írtál?

Egy New York-i bérház felső emeletének ablakában ülve (mert bent nem lehetett cigizni). Az M7-esen száguldó autóban (szakadozó 3g-kapcsolattal).

Mennyit kerestél eddig blogolással (munka, hirdetés) és mennyi volt a kiadás?

Átlagban pár tízezer forint a havi bevétel. A kiadás esetenként ennél jóval több is lehet. Főleg ha külföldön vagyok, és csak mobilneten tudok kapcsolódni, vagy csak viszonylag drága kávéházakban van a közelben wifi.

Mi volt a legdurvább kommented és miért kaptad?

Nem is a legdurvább, inkább talán a legfájdalmasabb az, ha valamelyik ismerősöd álnéven küldd el a fenébe egy kommentben. Szar érzés. Sajnos előfordult.

Három kedvenc magyar, külföldi blogod?

Kottke.org, Indexed, Strange Maps.

Kottke számomra a szimbóluma a minőségnek és az egyenletes teljesítménynek. Azt hiszem, hogy még profi újságoknak is nehéz egyenletes színvonalat produkálniuk hosszabb távon. Kottke-nak pedig ez nagyon megy. Amiről ír, az 90 százalékban érdekel. És ezt kevés blogról tudnám elmondani. Az Indexed-et azért szeretem, mert gondolkodásra késztet azzal, hogy Venn-diagramokban mesél el történeteket, mondd véleményt. A StrangeMapset pedig azért olvasom rendszeresen, mert egyrészt gyerekkorom óta nagyon szeretem a térképeket bogarászni, másrészt pedig rengeteg érdekességet bányásznak elő, és nagyon kellemes stílusban írnak.
Magyar blogok közül talán a Sorozatjunie-t olvasom rendszeresebben, és a Kispadot. A többi blogból inkább csak egy-egy postot, ami engem érdekel, és feldobja a feedolvasóm.

Ha egy nap külföldi bloggerré változva ébrednél az ágyban, ki szeretnél lenni?

Talán Choire Sicha vagy Jason Kottke.

Mit dolgozol, amikor nem blogolsz?

Főállásban az Indexnél és az Indánál vagyok tanácsadó. Szolgáltatás-és felülettervezéssel, online kommunikációval és marketinggel foglalkozom a legtöbbet és a legszívesebben. Régebben újságíróként, szerkesztőként dolgoztam. Ezt is csinálom, de már nem olyan intenzíven, mint évekkel ezelőtt. Ja, és bizonyos szempontból a blogolás is munka számomra.

Mit vásároltál magadnak utoljára? (Élelmiszert nem számítva.)

Belsőt a biciklimhez.

Szexeltél-e a blognak köszönhetően, bloggerel, olvasóval, bárkivel?

Nem.

Milyen blogot írnál még, ha lenne rá kapacitásod? Mondjuk valami merőben más, nem geek blogot.

A Hírbehozót próbáltam már wikichain bloggá alakítani, de nem nagyon volt időm rendszeresen írni. Jó lenne egyszer filozófiáról, esztétikáról írni, valahogy úgy, ahogy Bertrand Russell "A nyugati filozófia története" című művében teszi. Sztorikon, egyszerű példákon bemutatni problémákat, alkotásokat, felfogásokat. És a videobloglás is egy olyan műfaj, amivel jó lenne egyszer komolyabban kísérletezni. Lenyűgöz például, amit Keith Loutit elővarázsol egy hd-kamerából.

Mennyire munka és mennyire hobbi a webisztán?

Közhelyeket tudok csak mondani. Minden munkám egyben a hobbim is. Képtelen vagyok úgy dolgozni, ha a munka tárgya a legkevésbé sem érdekel.

Egyedül vagy többen blogolni?

Egyedül azért jobb blogolni, mert nem lustul el az ember. Nincs, aki helyetted megírja. És sokkal jobban kötődsz is a bloghoz. A közös blognak pedig épp az az előnye, hogy ha úgy alakul, tudsz szünetet tartani. És nem mellékesen persze egyfajta közösséggé, üggyé is alakul a blog, ha többen írják.

Mindig is újságírónak, bloggernek készültél? Hogy kanyarodtál erre a pályára?

Egyetemi kutatónak, tanárnak készültem. Meg rockzenésznek. Egyetem alatt kaptam egy részmunkaidős állást egy újságnál. Ezzel párhuzamosan egyre és egyre jobban foglalkoztatott az internet. Nem tudom pontosan, hogy miért alakult végül úgy, ahogy. Mindig az aktuális feladatokra koncentráltam, nem voltak sem világmegváltó terveim, sem hatalmas karrierálmaim. Így jött össze.

Egy hét múlva Reakció bloggerei válaszolnak kérdéseinkre. Kérdeznél tőlük? Szeretnél nekik mondani valamit? Írd meg nekünk!