„Keményen dolgozunk, küszködünk és gyötrődünk azért, hogy megkeressük, de amit kapunk, az csak papírból van, nincs belső értéke. A pénz csak akkor válik igazán hasznossá, amikor megválunk tőle, elköltjük.” A Vida Feri és Madarász János által fémjelzett Burzsuj blog segít betekintést nyerni a felső tízezer gondtalan világába, ahol a költekezési határ a csillagos ég. Kérdéseinkre Feri válaszolt.     

Gyanúsan jól informáltak vagytok a burzsujok világával kapcsolatban – elméletem szerint egy gazdag, nemesi család leszármazottjai vagytok, és arany ifjakként tengetitek hétköznapjaitokat. Ez mennyiben felel meg a valóságnak?

Nem árulok el nagy titkot azzal, hogy nem egy XIX. századi svábhegyi villában tengetem mindennapjaimat, ahonnan néha beautózom a városba egy DB5-ös Aston Martinnal, már ha éppen nem a helikopteremmel megyek. A luxus persze relatív, de erről azért szó sincs, a 100 leggazdagabb magyarban is csak az impresszumban szerepelek. Valójában mindig is foglalkoztatott, milyen is igazából a felső tízezer és bosszantott, hogy Magyarországon csak rossz szájízzel, a megbecsülés, vagy elismerés legcsekélyebb jele nélkül beszélnek róluk. Az egyetemen szociológiát hallgattam, azon belül sokat foglalkoztam elitkutatással, újságíróként pedig a kezdetektől fogva írtam életmód-témákról.

A Burzsuj eredetileg egy kísérletnek indult arra, hogy érdekelnek-e itthon bárkit is a milliárdosok mindennapjai, mire pedig észbe kaptunk, addigra havi százezer feletti egyedi látogatónk és GoldenBlog fődíjunk volt, ami megadta a választ a kérdésre.

Ha ki kéne választani a blogon prezentált luxuscikkek, villák, kocsik közül egy dolgot, amit megkaphatnál – csak úgy jófejségből – mi lenne az?

Nehéz kérdés, de talán egy klasszikus Riva mellett döntenék. Ez egy fatestű olasz motorcsónak, aminél sehol nincs stílusosabb közlekedési eszköz és még a vitorlákkal sem kell vacakolni. Néha persze leginkább egy saját szigetre vágynék, de ezzel vélhetően mindenki így van.

Nem gondolod, hogy akik Michael Jackson injekciós tűjétől kezdve Churchill szivartöredékén át egy dinoszaurusz ürülékes óráig bármire képesek licitálni, valamilyen szinten abnormális költekezési szokásokkal rendelkeznek? Van határa a burzsujkodásnak?

Naná, hogy kicsit zakkantak, éppen ezért annyira szórakoztató nyomon követni őket! Tegyük hozzá, hogy az általad említett példák a “new money” pénzszórás klasszikus esetei, vagyis azokat jellemzi, akiknek a semmiből a nyakukba szakadt egy tonna pénz, ezáltal hirtelen minden nevetségesen olcsó lett. A “new money” legfőbb lelőhelye mostanság Kína, ahol megveszik a Chateau Lafite Rotschild-ot, mert azt inni nagyon menő, aztán rájönnek, hogy nem ízlik nekik, ezért felöntik egy kis kólával. Ez persze ugyanannyira vicces, amennyire felháborító, legalábbis innen Európából nézve, de kontrasztként tegyük mellé Jim Beam most is élő leszármazottjának mondását, miszerint őt a legkevésbé sem érdekli, mivel isszák a whisky-t, neki csak az a fontos, hogy az ő whisky-ét igyák. Valahogy így vannak ezzel a dinoszaurusz-ürülékes óra gyártói is.

Nők vagy férfiak vevőbbek a luxuscikkekre?

A luxus teljesen független a nemtől. A divat persze jobban érdekli a nőket, az autók meg a férfiakat, de ez a luxustól függetlenül így van. A Burzsujt amúgy sokan férfiblognak tartják, ami az írókra igaz, az olvasókra viszont a legkevésbé sem; a Facebook táborunkban pontosan fele-fele arányban vannak a nők és a férfiak.

Melyik a legburzsujabb ország a világon?

Az ország túl nagy egység, érdemesebb inkább városról beszélni. Ha a legburzsujabb város kifejezés alatt a milliárdos-koncentrációt értjük, akkor Moszkva, ha a legdrágábbat, akkor Tokió, ha pedig a kettő kombinációját, akkor a New York - Monte Carlo - Dubai - Szingapúr négyes a befutó.

Mi volt a legbizarrabb dolog, amibe belefutottál? Amire te is azt mondtad, hogy ez már beteg!

Meglepően sok ilyen van, legutóbb például az úszómedencés magántemető verte ki a biztosítékot, de az európai légközlekedést megbénító izlandi vulkán kitörése után nagyjából egy héttel már el is készült annak kőzetével és hamujával díszített óra. A bizarr dolgoknál is gyakoribbak az átverések; a tavalyi felhozatalban például akadt 100 tonnányi arannyal díszített hajó, de 200 ezer kilónyi aranyból és platinából épülő svájci ház is, 2,3 billió forintért. Próbálkozni persze mindig lehet, a gazdagok azonban - a közhiedelemmel ellentétben - egyáltalán nem hülyék.

Rengeteg színes és gazdag képzelőerővel megáldott ember létezhet a világon, különben nem jöhetett volna létre a Nobu-Gucci szak a Monacói egyetemen, vagy a kizárólag kutyákat kényeztető luxusszálloda. Ti milyen csoda-találmánnyal terveztek beszivárogni a felső tízezer közé?

A Mars-expedíciót sajnos már elhappolták előlünk, de azért vannak még ötleteink. A fizetőképes kereslet szerencsére adott.

Mennyire lehet a leggazdagabbakat összegyűjtő és felsoroló kiadványoknak hinni? A valóságban mennyi az annyi?

Ha megnézzük a külföldi példákat - konkrétan a Forbes, illetve a Bloomberg milliárdos-listáját -, láthatjuk, hogy nagyjából ugyanazok a nevek szerepelnek mindkettőben, a mellettük lévő szám azonban nem ritkán nagyságrenddel különbözik. Ennek oka, hogy szinte lehetetlen pontosan megbecsülni egy-egy ember vagyonát, hiszen nincs olyan módszertan, amivel a világ milliárdosainak minden valós bevételi forrását fel lehetne deríteni. Ugyanez a helyzet itthon is, legfeljebb annyi különbséggel, hogy amíg egy milliárd dolláros vagyont nehéz letagadni, addig néhány tízmilliárd forinttal még lehet trükközni. A politika-közeli vagyonokat pedig nem vizsgálják a hazai kiadványok, amiért nem lehet hibáztatni őket.

Sikerült a bloggal megtéríteni a magyarokat, enyhíteni a gazdagokkal szemben táplált ellenérzéseket?

A megtérítéshez kevés egy blog, ahhoz látványos tettekre lenne szükség a hazai milliárdosok részéről. Vannak jó kezdeményezések, de sajnos nem túl sok, a közhangulat pedig ezeket is lesöpri az asztalról. Ha azonban akár csak egy kicsit is sikerült árnyalni a gazdagokról alkotott képet, vagy csak bedobni egy-egy érdekes témát a közbeszédbe, már megérte Burzsujt írni.