érdekes. fontos. népszerű.

A hét bloggere

Mert a nőkben az erő

popkult_3_250_stroke.jpgHa ti is előbányásszátok a padlás mélyéről a pókháló fedte, dohos mesekönyveket, és felcsapjátok az első oldalon, egy varázslatos történetet olvashattok a PopKult blogger-lányairól. Egy mesét a felnőtté válásról, női megérzésekről, sármos színészekről és a hosszú, rögös útról, mely az általunk agyon-ajnározott rocksztár koncertjére való besurranáshoz vezethet. 

Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer egy…

…egyetem, ahol a sok kilátástalan jövőjű, de annál lelkesebb kisdiákok közül néhányan úgy döntöttek, nem ölbe tett kézzel várják a munkalehetőségekkel és álomfizetésekkel teli jövőt, hanem csinálják, amit szeretnek, hátha másnak is tetszik. Aki nem hiszi, járjon utána…

REDBANDITA: Enbee-vel hoztuk létre a Popkultot még 2010 nyarán. Az egyik egyetemi tanárunk javasolta, hogy kezdjünk bele. Az elmúlt két évben sok szerkesztő megfordult nálunk, voltak, akikkel sajnálatosan nem tudtunk együttműködni, de mostanra egy jó kis csapat rázódott össze.

ENBEE: Jelenleg hatan vagyunk, öten még mindig ugyan abból az „alomból” valók, és bár mindannyian picit mások vagyunk, azért elég jól összekovácsolódtunk.

A blog címsorát végignézve jó sok mindennek foglalkoztok – meg van mindenkinek a „szakterülete”?

ENBEE: Az induláskor, amikor még csak ketten voltunk, a szakterületek mindössze annyit jelentettek, hogy Andi felelt a PR-ért, én pedig a technikai dolgokért. Azóta minden szerkesztőnek van saját rovata.

LÁMADÉMON: Mi nők már csak ilyenek vagyunk. Főznek, mosnak, takarítanak, dolgoznak, elhozzák a gyereket az óvodából, iskolából, bájosan elcsevegnek a rég nem látott ismerőssel az utcán, megvigasztalják a frissen szakított barátnőjüket és kifaggatják szerelmüket, hogy ő is érezze a törődést. Így vagyunk mi ezzel a bloggal.

REDBANDITA:  Kezdetben mindenki írt mindenféléről, ez most is így van, csak minden szakterületnek megvan a maga „rovatvezetője”.

FRÜ: Mivel az ízlésvilágom sokak számára az underground kategóriába esik, ezért valamiképpen sikket is űzöm ebből, és igyekszem a saját szám íze szerint válogatni a cikkek témái közül.

Mesterségetek címere?

Mindannyian kommunikáció- és médiatudományt tanultunk, tulajdonképpen ez köt össze bennünket, a suliból ismerjük egymást.

Volt már olyan, hogy olvasói ösztönzésre mentetek koncertre, néztetek meg egy sorozatot?

REDBANDITA: Olyan szempontból igen, hogy mindig figyelem miket keresgélnek az oldalon, és ezeket megosztom a lányokkal is. Olyanra nem emlékszem, hogy direktbe kérték volna, hogy erről vagy arról írjunk.

ENBEE: Engem inkább a PopKultos lányok írásai szoktak ösztönözni arra, hogy megnézzek, elolvassak valamit. 

SZILVÁSGOMBÓC: A ritka kommentek miatt ilyenre még nem volt példa, de biztos vagyok benne, hogy kikerülne a bolgra az a koncert, vagy sorozat is.

Szoktatok magyar filmeket is nézni? 

REDBANDITA: Régóta tervezgetem egy magyar filmeket „feldolgozó” projektet, ahol szeretnék minél több magyar filmet bemutatni. Nagyon örülnék neki, ha az én generációm is rájönne, hogy régebben nagyon jó magyar filmek készültek. A jövőben igyekszem minél többet felvenni a listámra

LÁMADÉMON: Igen, és kifejezetten szeretjük. Legyen az régi, mint a Hyppolit vagy új, mint a Magic boys.

ENBEE: Ha magyar filmek, akkor klasszikusok az ’50-es, ’60-as évekből.

SZILVÁSGOMBÓC: Be kell valljam, én személy szerint a magyar meséket jobban szeretem. A Szaffit és a Vukot milliószor láttam.

FRÜ: Alapvetően nem szoktam magyar filmeket nézni. Időnként akadnak kivételek, amik valami miatt felkeltik az érdeklődésemet. Most épp ilyen Deák Kriszta filmje, az Aglaja.

Viszonylag sok, hasonló tematikájú blog létezik – mivel tudtok mást vagy többet nyújtani, mint a konkurencia? 

REDBANDITA: Ugyanezt a kérdést vetettük fel magunknak a blog indításakor. Arra jutottunk, hogy azt fogjuk kihangsúlyozni, hogy mindannyian (mármint a szerkesztők) nők vagyunk. Lehet, hogy egy akciófilm megnézésekor nekünk nem a véres jelenetek tetszenek a legjobban, lehet, hogy nem tudjuk milyen fegyverrel követték el a gyilkosságot, de egy biztos: meg tudjuk mondani, hogy ki volt a férfi főszereplő a filmben. :)

LÁMADÉMON: Igyekszünk női szemszögből írni a dolgokról. Pl koncert ajánlónál a klasszikus véleménynyilvánításon túl kiemeljük, hogy „vigyél pulcsit nehogy megfázz”. Erre mások lehet nem gondolnak, de a gondoskodó nők mindig. :)

A 90210, ha jól vettem észre „kiemelt szerepet” kap a blogon, miért? Kinek a kedvence?

REDBANDITA: Az én kedvencem, lebuktam. :) De nem élvez egyébként kiemelt szerepet, csak az ötödik évad idén októberben indult el Amerikában és addigra szerettem volna utolérni magam a beszámolókkal.

Filmnézés otthon vagy moziban? 

LÁMADÉMON: Pénztárcabarát, ha otthon nézzük a filmet és annak is meg van a romantikája, de nem összehasonlítható azzal a bizonyos „mozis élménnyel”- elmenni-felöltözni-találkozni és minimum 1,5 órára a székhez van szögezve az ember. Én azt tapasztaltam, hogy jó lehet a mozi egyedül is. Tehát ha van egy film, ami egyik barátunkat sem érdekli, akkor nézzük meg egyedül!

REDBANDITA: Én mindkettőt kedvelem, mindkettőnek megvan a maga varázsa. Moziba elég sűrűn járok, mert szerkesztőként dolgozok egy kulturális online magazinnál is és sokszor megyek sajtóvetítésekre.

ENBEE: Nálam műfaji kérdés, hogy mit szeretek inkább moziban, és mit otthon nézni.

SZILVÁSGOMBÓC: Csatlakozom Bettihez (enbee) ez igazán műfajfüggő dolog, habár volt olyan film (P.S. I love you, Mindenképpen talán), amit moziban kellett végigbőgöm kétszer is.

FRÜ: A művészfilmeket csak moziban szoktam megnézni, mert nehéz másként hozzáférni ezekhez, no meg szeretném támogatni a készítőket valamennyire. Elvi kérdés, hogy a gagyi, amerikai filmeket viszont csak akkor nézem meg moziban, ha éppen úgy adódik, de magamtól biztosan nem mennék el megnézni egy ilyen típusú filmet. Már csak azért sem, mert itthon igazi kihívás feliratosan megnézni egy filmet a moziban. Sajnos nem bírom elviselni a magyar szinkront.

Újabban több divattanáccsal kapcsolatos poszt is született, ez minek köszönhető?

LORETTA: Nemrégiben az oldallal együtt mi is megújultunk, rendszert tettünk a blogba. Az egyetemen, csak egy hobbi volt az egész. Azóta szétszéledtünk, mindenki „új életet” kezdett a nagybetűs világban, és kellett egy kis összefogás. Így alakultak ki a rovatvezetők, így lettünk igazi csapat. És sajnos így veszítettük el néhány szerkesztőnket. De azóta jobban odafigyelünk, hogy minden témában rendszeresen jelenjenek meg cikkek, aktuálisak legyünk, érdekesek legyünk, és összedolgozzunk.

Mi a legextrémebb dolog, amit megtennétek, hogy bejussatok egy koncertre? 

REDBANDITA: Attól függ milyenre. :) Egyébként szerencsére mostanra elég sok promoterrel is jó viszonyt ápolunk, így van lehetőség barter üzletekre.

ENBEE: Hát az valószínűleg egy 3 doors down koncert lenne jelen állás szerint, és mivel Szilvásgombóc is imádja az együttest, valószínű ő is jönne velem. Szilváról érdemes tudni, hogy ő aranyos, kedves és szeretni való, így valószínűleg elég lenne őt odatolnom valamelyik őr elé, Szilva csak ránézne, és három pillanat múlva bent is lennénk. Szóval egy barátnő „természetes adottságainak” kiaknázása az én legextrémebb felajánlásom :]

SZILVÁSGOMBÓC: Azt hiszem, lenne még pár koncert, amiért tudnék szépen pillogni. Van olyan banda, mint például egyik nagy kedvencem a The Goo Goo Dolls, aki nem igen jön el Európába, ami nagy szívfájdalmam. Nem tartom kizártnak, hogy egyszer majd egy koncertért igen mélyen belenyúljak a pénztárcámba.

LORETTA: Én leadok 5 kilót a fesztivál szezonig, ha valaki betesz a bőröndjébe.

FRÜ: Másztam már be koncertre, ahol kikönyörögtem a biztonságiaktól, hogy ne dobjanak ki. Olyan is előfordult kamaszkorom legszebb nyarának egyikén, hogy összetarháltam a belépőt egy-egy koncertre. Akadt olyan is, amikor a zenekar valamelyik tagja vitt be a saját bulijára, teljesen spontán módon. :)

Legfőbb kívánságom, hogy…

ENBEE: Az oldallal kapcsolatos legfőbb kívánságom az lenne, hogy olyan embereket találjunk még a keménymagunkhoz, akikkel a napi 1-2 friss poszt helyett a napi 1-2 friss rovatposzt lenne az adagunk.

REDBANDITA: A legfőbbet nem árulhatom el, mert akkor nem teljesülne, plusz egy nő legyen mindig rejtélyes! :) De vannak a tarsolyomban bőven, így néhányat előhúzhatok! :) Szeretnék egyszer „igazi” újságíróvá válni, és szeretnék egy önálló könyvet is megjelentetni, amit egyébként már el is kezdtem írni. Na és persze a világbéke. :)

LORETTA: Legfőbb vágyaink különböznek természetesen, a közös pont a világbéke. Meg hogy sokan olvassanak minket! Egyébként szeretnék szuperhős lenni, és megmenteni a világot, szeretném beoltatni magam elhízás ellen, körbemotorozni a világot, és szeretnék egy kiapadhatatlan Nutellás üveget.

SZILVÁSGOMBÓC: Ha már a nagy kívánságoknál tartunk, jó lenne, ha egyszer a kedvenc bandáim koncertjeiről bennfentesként tudósíthatnék. A világ bármely pontjáról.

LÁMADÉMON: Természetesen, hogy minél többen olvassanak minket, és hogy minél több helyre eljuthassunk.

FRÜ: Szeretném bejárni a bolygót, elutazni más kontinensekre, és olyan dolgokat csinálni, amikről még csak nem is álmodtam sosem. Aztán jó lenne ezekről mind beszámolót írni. :)

Mik a tervek a jövőre nézve?

REDBANDITA: Azt hiszem nem árulok el nagy titkot azzal, hogy az olvasóink számának növelése. Azt nem gondolom, hogy újabb rovatokat vezetnénk be a közeljövőben, inkább ezeket tuningoljuk tovább. Tematikus hetekre a jövőben is számíthattok nálunk, például október 29 és november 4 között maga a 007-es ügynök látogat el hozzánk.

ENBEE: A PopKult a mi kis ragaszunk, amivel megerősítjük a barátságunkat. Az én bloggal kapcsolatos tervem csak annyi, hogy folytassuk. A többit meglátjuk.

LORETTA: Továbbépítjük a csapatot, írunk, amíg az ujjunk le nem kopik.

LÁMADÉMON: Folytatni, amit elkezdtünk, szerintem egész jó úton vagyunk.

FRÜ: Szeretnék többet írni a blogra, reméljük sikerül magamat tartani ehhez. :)

Tetszett az interjú? Megosztom Facebookon
süti beállítások módosítása