érdekes. fontos. népszerű.

A hét bloggere

A boldogság előfeltétele a testi fittség!

bloghu_2_260x260.jpgEzen a héten a Pilates blog szerzőjével Dávid Enikővel, nick nevén Szöszkeboszival készítettünk interjút. Fitnesz-életmód blogja betekintést enged a különböző mozgásformák világába és sok mindent megtudhatunk az egészséges táplálkozásról is. 

Mikor kezdtél el komolyabban foglalkozni a fitnesz világával?

Néhány évvel ezelőtt lettem Pilates oktató, majd személyi edző. Nem érdekelt soha az iskolai testnevelés, se a versenysportok, nem ebben nőttem fel: onnantól érdekelt, hogy huszonévesen lett saját választásom, mit csinálhatok. És amikor napnál világosabb lett, hogy mit ad a mozgás az életemhez, akkor döntöttem el, hogy ezt másoknak is képes leszek átadni.

Nagyon sokfajta mozgásról lehet olvasni a blogon, legyen az vitorlázás, ducitorna vagy akár jóga. Saját magad miatt próbálsz ki mindent vagy csak, hogy be tudj számolni róluk az olvasóknak?

Évekig annyira beálltam a saját rutinomra – Pilates óráim, edzőterem, színesítésként néha squash -, hogy kicsit el is tűnt ilyen szempontból a külvilág. Női újságokat nem olvasok, a neten a "Fantasztikus", "Legújabb",  "Fitneszőrület” címekre pedig elvből nem kattintottam rá. Aztán az olvasóim elkezdték kérdezni a meglátásaimat olyan óratípusokról, amiknek jóformán még a nevét sem hallottam addig: egy-két internetes videóból vagy kiguglizott cikkek alapján pedig nem mondok saját véleményt, így inkább elmentem kipróbálni. És kiderült, hogy vicces, írni róla pedig még viccesebb! Én is szeretem, az olvasók is szeretik, win-win. Azóta már több neves edző is invitált a saját órájára, de jobb szeretek inkább „inkognitóban” érkezni, mint a Michelin-inspektorok, és persze ma már rákattintok minden cikkre, ami eszement újdonságot ígér.

Miért kezdtél el blogolni róla?

Mert grafomán vagyok, szeretek arról írni, ami foglalkoztat, és anno a Pilates járt állandóan a fejemben. Elég hamar kiderült, hogy az imádott mozgásformám nem elég egy blog témájának, (na jó, de, bár kissé egysíkú lenne...), és az olvasóktól hamar jöttek a kérdések általánosságban a mozgásról, anatómiai alapvetésekről, diétákról, és elindult az egész egyfajta szórakoztatva okító irányba. Egy-egy kommentből vagy felvetésből adódott a következő témaötlet, és így tovább: mondhatni a közösség alakította mostani formájára, fitnesz-életmód magazinná.

Sok, jó alakra vágyó ember küzd az állandó fogyókúrázás gondolatával. Mit gondolsz erről, te is fogyózol vagy eszel, amit megkívánsz?

Ez a "fogyókúramizéria" rettenetes, és az a legszomorúbb, hogy még ez sem képes kimozdítani az embereket a rossz étkezési szokások és tespedés csapdájából. Ha valakivel egyszer elszaladt a ló, kemény munka árán lehet csak ledolgozni a felesleget, de ha sikerül is, többségük ahelyett, hogy tudatos étkezéssel és rendszeres sporttal élné vidáman tovább az életét, kezdi újra a végtelen jojózást. Agybaj. A túlsúllyal egyébként sem az a fő gond, hogy mit mutat a tükör, hanem az, hogy az egészségünk sínyli meg: és sokan inkább élnek mindenféle fájdalmakkal, meg állandó fogyókúra-kísérletekkel, ahelyett, hogy változtatnának.

Én gyakorlatilag azt eszem, amit szeretnék, nem kell lemondanom semmiről. A tudatos étkezésnek megvan az az előnye, hogy idővel szinte teljesen a szervezetemre hagyatkozhatok, és úgyis azt kívánom meg, amire épp szüksége van. Aki képes tartalmasan és kiegyensúlyozottan enni, az nem fog szélsőségekbe sem esni, így gyakorlatilag nincsenek tiltott ételek. Ráadásul a sporthoz kell az energia, szóba sem jöhet bármilyen drasztikus megvonás.

Az ünnepek alatt szinte mindenkire felszaladnak a plusz kilók. Van erre valami javaslatod, hogy hogyan lehet elkerülni ezt, de mégis jóízűeket enni?

Fogós kérdés, hiszen a nagyi klasszikus konyhája - kiegészítve a jó magyar tukmálós habitussal - feladja a leckét rendesen. Talán azt tudnám tanácsolni, hogy az ízek élvezete mellett azért ismerjünk némi mértéket is; ha pedig magunk főzünk, próbáljunk egészséges ételeket tenni az asztalra: hatalmas a különbség a hurka és a hal között például. Az ünnepek közötti hétköznapokban pedig nyugodtan meg lehet látogatni egy fűtött sportintézményt, vagy ha mód és idő van rá, keressünk fel egy havas lejtőt valamelyik szomszédban néhány napra.

Mit gondolsz a gyors fogyást ígérő reklámokról, szerekről?

Jó üzleti fogások, amik kihasználják az emberek kényelmességét és csodavárását. Pedig csodák nincsenek, csak matek – a kalóriáké -, meg a biológiai alapvetések. Semmilyen bogyó nem fogja úgy felpörgetni az anyagcserét, mintha hetente néhány órát mozognánk, és nincs olyan turmix, ami nulla kalória mellett tartalmaz minden tápanyagot. Leginkább pedig: nem a fogyás a lényeg, hanem az egészség, arra pedig nem por formájában tudunk szert tenni, hanem sport által.

Mit javasolsz egy fogyni vágyó, kezdő sportolónak, milyen mozgásformával kezdje? Mit változtasson meg először az életében?

A legeslegfontosabb, hogy olyan mozgásformát találjon, amit szerethet. Nem érdemes eltökélten ragaszkodni olyanhoz, amiről okos haverok megmondják, hogy az a tuti, de nem érzi benne az ember, hogy szívesen csinálná. Inkább a húsz alkalmas bérlet helyett (amit félig fog lejárni), próbáljon ki ezt is, azt is; ha fantáziát lát valamiben, akkor ne csak egyszer, de kétszer-háromszor, és aztán jöhet a neheze: hogy igyekezzen rendszerességre és önfegyelemre szoktatni magát. Belustulni könnyű, de ha egy sporttól jól érezzük magunkat a bőrünkben, akkor idővel az addikció legyőzi a tunyaságot. És ha már megmozdultunk, majdnem mindegy, hogy az a mozgás óránként hányszáz kalóriát éget: úgyis igényelni fogjuk idővel azt, ami jól kiegészíti: az erősítést a nyújtás, a body-and-mind vonalat a kis állóképesség-fejlesztés, és így tovább. 

Melyek azok a blogok, amelyeket még szívesen olvasol?

Hú, rengeteget, tele van az RSS olvasóm. Külföldi és hazai fitneszblogokat, sorozatimádóként a Sorozatjunkie-t és Ken Levine-t, a tech-énem a Mashable-t és Smashing Magazine-t, énblogokat Luciától Lustanyuig, ha pedig csak nézegetnék, akkor a Big Picture fotóblogot. Blogfüggő vagyok-e?!

Milyen visszajelzéseket kapsz a blog kapcsán?

Olvasói leveleket és élettörténeteket. Imádom. A legtöbb kábé így kezdődik: „Régóta olvasom a blogodat, és elszántam magam arra, hogy...”. Mert ez egy ilyen műfaj. Egy poszt nem váltja meg a világot, sem kettő. Az egyszeri olvasó becsukja a fejében a spalettát a szövegektől, hogy „változtass” meg „találj időt sportolásra”. De azért olvas tovább, talán kíváncsiságból, talán mert tetszik neki a stílus. Aztán elkezd megbarátkozni a gondolattal, hogy jobb lehet így élni, néhány elmagyarázós-informatív cikktől jön az aha élmény, valamelyik sportág-bemutatás esetleg megragadja, és idővel valami elindul. Kérdései lesznek, és ír. Aztán megmozdul. Aztán tudósít róla. Fantasztikus érzés.

Üzensz valamit az olvasóknak?

A Pilates módszer megalkotója, Joe Pilates azt mondta: a boldogság előfeltétele a testi fittség. És nagyon igaza van. Mozdulj meg, és a testi-lelki egészség jön vele! Ha nem hiszed, olvasd a blogot. És ha hiszed, akkor pláne :)

Tetszett az interjú? Megosztom Facebookon
süti beállítások módosítása